Vár a természet

Vár a természet fejléckép

Test, lélek és társaság: a természet jótékonyan hat ránk. És kéznél van, bennünket vár.

Vár a természet: Fénypettyek táncolnak a lábad alatt, a lombok suhogó ringását képezik le. Lelassul a szívverésed. Mélyebben lélegzel. Arcodra mosoly ül. Elfelejted a teendőlistádat. A haszontalan munkatalálkozó miatti rosszérzés homályba vész. Az aggodalmaskodás feleslegesnek tűnik. Tíz perce az asztalt verted tehetetlenségedben. Most pedig jó helyen vagy. Nem kell a világ másik felére vagy egynapi autóútra menni. Lehet ez egy fasor munkából hazamenet, a gyermeked iskolája mellett a park, vagy a természetvédelmi terület a városhatár közelében. A természet jótékony hatású és nem kell óriási erőfeszítés, hogy elérjük.

Túrázás a természetben

Az első természetvédelmi területek, városi parkok létrejötte és a gazdag arisztokrácia vidéki „jólevegős” kiruccanásai óta tudjuk, hogy a természet jót tesz az egészségünknek – írta 1865-ben Frederick Law Olmsted tájépítész, a New York-I Central Park tervezője.

Tudományosan igazolt tény, hogy jótékony hatással van az ember egészségére, életerejére és mentális teljesítőképességére, ha időről időre elmerül a természet csodáiban.

Állítása ellenére, abban az időben nem álltak rendelkezésre “tudományos tények” a természet emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásairól (inkább csak általános feltételezés vagy ösztönös tudás). De most, több mint 150 évvel később, ezek a birtokunknak vannak. Japántól az Egyesült Királyságon és az Amerikai Egyesült Államokon át Finnországig végzett tanulmányok mutatták meg a természet változatos és sokrétű jótékony hatásait, a testieken át a mentális és társas hatásokig. Nem bizonyított az oka, de az emberi egészség és jóllét, valamint a természetben töltött idő közötti együttjárás elsöprően pozitív. Téged is vár a természet.

Jó a testünknek

Manapság, amikor a természetre gondolunk, nem csak a passzív ottlét jut eszünkbe. Általában tevékenykedünk a szabadban. Akiknek lehetőségük adódik kimenni a természetbe – akár városi parkba, akár vidéki ösvényekre – kisebb eséllyel elhízottak vagy túlsúlyosak, ami nem igazán meglepő. De az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézete (European Environmental Policy – IEEP) szerint a jótékony hatások messze túlmutatnak a karcsúbb alakon. Adatai szerint a terhes nők vérnyomása alacsonyabb lesz, 16 százalékkal csökken azon városi férfiak halálozási kockázata, akik zöld terület közelében élnek, a zöldben gazdag körzetekben született babák születési súlya magasabb, fejkörméretük nagyobb – az intézet szerint mindez a természetközeliség jótékony hatását bizonyítja.

Öt tény, miért jó a természetben

És jó a szellemnek

Míg a testi előnyök nyilvánvalóak és jól láthatóak, a szellemiek árnyaltabbak, bár nem kevésbé feltűnőek. Az orvosok a 19. század óta hisznek a természet lelket gyógyító hatásában. Akkoriban divatos volt, főként a pszichiáterek körében, egy hét friss levegős időtöltést ajánlani a Svájci Alpokban, a tengerparti Dorsetben vagy New England vidéki tájain. Ha ma már az orvosok nem is drága kiruccanást javasolnak a zsúfolt svájci síterepre vagy Dorset horgászai mellé, de arra ösztönzik pácienseiket, hogy töltsenek minél több időt a szabadban. A Mind angol nonprofit szervezet néhány éve az Ökoterápiát alkalmazza a páciensek mentális egészségének javításáért. A folyamatban irányított csoportokban való természethez “kapcsolódás” mellett kognitív viselkedésterápiát használnak.

A tevékenységek a természetvédelmi projektektől kezdve az egyszerű közös sétákig terjednek, ahol a tájat, növényzetet és állatvilágot elemzik. Hasonlóan működik, mint a japán “erdőfürdőzés” vagy mint a finn erő-ösvények. A páciensek egybehangzóan a depresszió és a szorongás enyhüléséről, a düh és a stressz csökkenéséről, az önértékelés javulásáról és érzelmi lendületről számolnak be. Az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézete (Institute for European Environmental Policy – IEEP) kiemel egy tanulmányt, melyet a Dél-Svédországi Alnarp Rehabilitációs Kertben végeztek. Egy természetre épülő kezelést vizsgáltak, melyet stressz-okozta mentális zavarok, agyvérzés és háborús neurózis kezelésére alkalmaztak. Csupán egy év rehabilitáció után a hatások egyértelműek voltak: jóllét emelkedése, csökkent stressz-szint és pozitívabb szemlélet. Messzire mutató dominóhatások is jelentkeztek: a kezelési költségek 28 százalékkal csökkentek, míg a kórházban töltött napok száma 64 százalékkal lett kevesebb.

Még a társadalomnak is hasznos

A tágabb társadalmi hatásokat most tanulmányozzák. Ezek nem merülnek ki az alacsonyabb kórházi számlákban és egészségügyi költségekben. Patrick Ten Brink, az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézetének (IEEP) vezetője szerint: “Ha aktív hozzáférést adunk a természethez a közösségeknek, az javítja az egészséget, a társadalmi integrációt és nagy lépés a társadalmi és egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésében.” Az Európai Föld Barátai megbízásából készült IEEP kutatás rámutat, hogy a természethez való hozzáféréssel és a közös zöld terekkel növelhető a társadalmi összetartás és csökkenthető a társadalmi feszültség. Így közös hely és identitás nyílik az embereknek, mely túlmutat az etnikai, etikai és társadalomökonómiai határokon.

Pihenés az erdőben

De hol a csapda?

Mindez igen utópisztikusan hangzik: a válasz minden problémánkra az ablakon kinézve, odakint van. Sose volt még ennyire kézenfekvő: Mennyire vár a természet! Csak oda kell jutunk. De ez nem olyan egyszerű. A világ lakosságának 70 százaléka városban él majd 2050-re. Európa már rég átlépte ezt a határt a maga 2020-ra szóló 80 százalékos előrejelzésével. Ahogy a szabad terek eltűnnek az építkezések miatt, egyre nehezebb lesz az otthonközeli természetnek helyet találni. Látva, hogy a természetközeli élet összes előnye csak akkor mutatkozik meg, ha a zöld tértől való távolság kevesebb, mint 300 méter – az előnyök pedig eltűnnek, ha átlépjük az 1 kilométeres határt – a várostervezők hatalmas kihívásokkal néznek szembe. Hogyan biztosíts könnyen elérhető természetet a növekvő létszámú városi lakosságnak? A városok már így is szétterültek egymással összefolyva. A nyomás mellett, hogy minél közelebb építkezzünk a belvároshoz, hogy csökkenjen az autós közlekedés, máris a 22-es csapdájában találjuk magunkat.

Dr. Klas Sandell antropo-geográfus és író szerint a megoldás a fenntartható fejlődés. Az ENSZ ezt úgy írja le, hogy az “találkozik a jelen igényeivel anélkül, hogy veszélyeztetné a következő nemzedékek lehetőségét ugyanerre”. Ez megkívánja, hogy a társadalom nagyobb egészként tekintsen a fejlődésre. “Utat kell találnunk élni, dolgozni és gazdagítani a természetet – magyarázza Klas. – A természetvédelem csupán az első lépés.”

Svédország (és Norvégia és Finnország szintén) nagyon jó példát mutat. A Közös Hozzáférés Joga – svédül allemansrätten – segített a svédek természetszemléletének formálásában. ”Itt a természet nem egy ”vadon” dolog, ami messze van. Inkább az általános szabadtéri töltődés tere és a természetes tájjal találkozik – mondja Klas. Az egyszerűségről szól a felszerelés és az aktivitások szintjén – inkább csatangolás az erdőben, mintsem expedíció a vadonban. És a választás szabadságát jelenti.” Vár a természet!