A Felsőtárkányi Blues Hill park egy mesésen szép birtok a falutól észak felé a Körtvélyes-tető lábánál. Ez a hely volt az első bükki vándortúrák célja 2014-től 2017-ig. Most az új útvonal rajt-cél állomása lesz. A rajtból a falun keresztül a sárga sáv jelzésen vezet az ösvény a horgásztóig. A nyomvonal nem érinti a tavat, de egy pár lépéssel megközelíthető. A falut a szikla kapun át hagyod el, majd a Répáshutára vezető országút mentén továbbra is a sárga jelzést követve éred el az Oldal-Völgyi-halastavat. Innen az Oldal-völgyben mész tovább a piros kereszt jelzésen. Ez az ösvény később bekanyarodik az erdőbe, majd felkapaszkodik a Völgyfőházhoz, amely egy kulcsosház. Keresd meg a piros sáv jelzést, amelyen fel kell mászni az Odvas-Bükk-tető nyergébe, aztán egy hosszú lefelé szakasz következik az Oldal-völgy aljáig. A völgy aljában az erdészháznál éred el a napi ellenőrzőpontot. Az Oldal-völgyből 1 km sétával megérkezel az ország leghosszabb völgyébe, a Hór-völgybe. A balra kanyarodó piros jelzésen haladsz tovább a völgy alján vezető makadám úton a Tebe-rétig. A turista pihenőnél bekanyarodsz a Balla-völgybe, és az átlós kék sávval jelzett tanösvény nyomvonalán folytatod a túrát. Itt is kikövezett makadám út vezet. Körülbelül 2,3 km után Répáshuta település szélén az első házaknál egy sárga omega (barlang) jelzés vezet a hegyoldalba. Ez a kőbalta tanösvény nyomvonala, és némi lépcsőzéssel felvezet a káprázatos Balla-barlanghoz. A barlang őskori emlékeket őriz, és szabadon látogatható. A 6 m magas, 8-10 méter széles és 54 méter hosszú barlang csarnok kihagyhatatlan látványosság. A barlang látogatás után térj vissza a völgy aljára, és folytasd az utat a faluba. A főutcán két vendéglátó hely is van a Vadász étterem és a Vadnyúl terasz, ahol van lehetőség vízvételre. A napi táv utolsó szakaszát a sárga jelzésen fejezed be a Rejteki kutatóházig, közben le lehet nézni a Pénzpataki víznyelő barlanghoz is.
Felsőtárkány - Völgyfőház - Hór-völgye - Balla-völgy - Répáshuta - Rejtek
23 km
Szintemelkedés: 1144 m | Ereszkedés: 817 m
A második napi táv a Rejteki tanösvényen kezdődik észak felé a ház megkerülésével. Felmászol a domboldalon, majd csatlakozol a sárga kereszt jelzéshez. Ez vezet végig a Hosszú-bérc melletti völgyön, út közben számos ー a Bükk-fennsíkra jellemző ー töbröt fedezhetsz fel. Erdők-mezők váltják egymást, majd megérkezel a Kecskeláb-rétre, ahol a szemből érkező kék jelzésen jobbra fordulsz és a Hosszú-bérc északi oldalán haladsz tovább a Lendeczky úton amit Lendeczky László aranyjelvényes túravezetőről neveztek el. Kényelmes széles aszfaltozott úton érkezel meg a Kurtabérci vadászházhoz, amelynek a kertjében találod az ellenőrzőpontot. A vadászházat elhagyva tovább halad a kék jelzés az aszfalt úton, míg el nem éri a Szinva-völgyét, amelybe leereszkedik. Egy rövid szakaszon a Bükkszentkereszt és Lillafüred között vezető autóút szélén kell haladni, gyalogolj óvatosan, itt jármű forgalomra kell számítani. Két hajtűkanyar után a jelzés ismét az erdőbe kanyarodik, és a Száraz-Szinva-völgyben kezd emelkedni. 1,6 km emelkedő után megérkezünk Bükkszentkeresztre. A főutcán sétálsz egy keveset, majd az első jobbra nyíló mellékutcán lesétálsz az ifjúsági táborhoz. Az utcákban többször is el kell fordulni, kövesd a szalagozást.
Rejtek - Pénzpataki-nyereg - Kecskeláb-rét - Kurtabérc - Lusta-völgy - Száraz-Szinva-völgy - Bükkszentkereszt
16,7 km
Szintemelkedés: 648 m | Ereszkedés: 636 m
Bükkszentkeresztet a sárga jelzésen hagyod el. Felgyalogolsz a Kis-dél-nyeregbe, közben megnézheted Szabó Gyuri bácsi, a néhai bükki füvesember csodálatos gyógynövény kertjét, amelyet jelenleg a családja gondoz és üzemeltet. A nyeregből a piros jelzést követed tovább, ami a Fehérkőlápai turistaházhoz vezet. Ha nyitva van, be lehet térni egy kávéra, vagy italra, de ha nincs nyitva akkor is lehet vizet szerezni a turistaház mellett található Szent István-forrásból. A turistaháztól ki lehet sétálni a Fehérkő szikla tetejére, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a Szinva-völgyére. A zöld jelzésen leereszkedsz a völgybe. Lillafüred következik számtalan látványosságával (Hámori-tó, Palotaszálló, függőkert, vízesés), majd a nem rég újjáépített Zsófia-kilátóhoz mászunk fel, ahonnan Lillafüredre, a Hámori-tóra és a Garadna-völgyre tekinthetsz le. A Dolka-gerincen vezető piros jelzésen, majd a piros kereszt jelzésen éred el a Csókás-nyereg ellenőrzőpontot. A Csókási tábor után visszatérsz a piros jelzésre, amely emelkedni kezd a Garadna-völgy északi peremére. 2,4 km és 140 m szint emelkedés után eléred a völgy ikonikus kilátó pontját a Magos-kő sziklát, ahonnan az egész völgy belátható. Folytatva a gyaloglást kétszer keresztezed az országutat, aztán letérsz a piros jelzésről, és a sárga jelzésre váltasz. Újabb 700 méter után megérkezik a kohász kék a Csondró-völgyből. Aki járt a korábbi bükki vándortúrákon, annak innentől ismerős lesz a terep: Irány a Látó-kő szikla északi panorámával, majd egy nehéz, szintes nap után a Szentléleki turista park pihenést jelentő zöld gyepszőnyege.
Bükkszentkereszt - Fehérkőlápa - Fehérkő - Lillafüred - Zsófia-kilátó - Magos-kő - Látókő - Szentlélek
19,5 km
Szintemelkedés: 1051 m | Ereszkedés: 866 m
A negyedik nap rögtön egy fakultatív program lehetőséggel kezdődik, ha kíváncsi vagy a Szentléleki-kolostor romjaira, akkor indulás előtt csomag nélkül sétálj el odáig, és ha körbejártad, akkor indulj el a hátizsákoddal a piros jelzésen. A gerincen a fák között szép kilátópontokat találsz majd észak felé. A jelzés áthalad a Nyárjú-hegyi nyergen, majd a Nyárjú-hegyet balról kerülve elvezet Bánkútra, ahol a turistaház büféje tárt karokkal vár majd egy frissítőre. A Bánkúti-nyereg után az országos kék nyomvonalán haladsz majd a Faktor-rétig, itt le kell térni a kék kereszt jelzésre, amely a Hármaskúti erdészházhoz, majd a Huta-nyeregbe vezet. Érdekes, töbrökkel tarkított erdei ösvényen jutsz el a Feketesár-nyeregbe az ellenőrző ponthoz. A füzeted lebélyegzése után irány a második kitérő az 500 méterrel arrébb lévő Olasz-kapuhoz, amely egy első világháborús emlékhely. A pontőrök útba igazítanak. A zsákodat is leteheted itt, ne vidd magaddal. Az Olasz-kapuból visszatérve a zsákodat felvéve haladj tovább, és 100 méter után következik a harmadik fakultatív lehetőség. A Feketesári erdészház mellett a tanösvény jelzést követve tehetsz egy harmadik, 1,4 km-es (700 m oda, 700 m vissza) kitérőt az ország legmagasabban fekvő (940m) barlangjához, a Köröslyuk-barlanghoz. Az inaktív forrásbarlang teteje beszakadt, kívül-belül bejárható. Visszatérve az eredeti útvonalra a vadászháznál a völgyben halad tovább az ösvény. Útközben érinti a Kopasz-rétet, a Kerek-rétet. A Kocsmáros rétnél a piros jelzésre váltva ereszkedsz le a Kelemen széke nyeregbe, aztán az országos kéken Bélapátfalvára. A tó mellett a Szomjas csuka étterem kínál egy cél előtti frissítő pontot, mielőtt a bányához vezető úton felsétálsz a kőfejtő alatti táborba. A tábortól nem messze található a Bélapátfalvi ciszterci apátság középkori építménye. Érkezés után, vagy reggel indulás előtt zsák nélkül látogasd meg.
Szentlélek - Bánkút - Faktor-rét - Kishuta-rét - Olasz-kapu - Kopasz-rét - Kelemen széke - Bélapátfalva
20,4 km
Szintemelkedés: 744 m | Ereszkedés: 1074 m
Fontos információ, hogy utolsó nap nem lesz ellenőrzőpont! A túra első szakaszán a tanösvényen kell felsétálni a Bélkő tetejére, ahol csodás panoráma nyílik a tájra a és a bányaudvarra, amely innen fentről tárul ki igazán. Szinte döbbenetes a mérete. A kilátót elhagyva a kék jelzésen közelíted meg az Őrkő kúpját, és a háromszög jelzésen fel is kapaszkodsz a csúcsára. Az újabb káprázatos kilátás és némi pihenés után a piros jelzésen ereszkedsz le a Pes-kő-völgybe. A völgy alján megtalálod a Pes-kő forrást és a kulcsosházat. A forrás vize kellemes, jó vízvételi lehetőség. Az utolsó kilométereket a völgy alján haladó erdészeti úton teszed meg, lassan eléred Felsőtárkány házait. A faluban az induláskor megismert utcákon érkezel vissza a bázisra.
Bélapátfalva - Bélkő - Őrkő - Peskő-völgy - Felsőtárkány
Szintemelkedés: 727 m | Ereszkedés: 918 m
Bár hazánk legmagasabb pontja nem itt található, a Bükk-hegység Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. A 100 legmagasabb magyar hegy közül 59 a Bükkben helyezkedik el, így a napi szintemelkedésekkel ezen a túrán sosem lesz gond. A hegység a nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus sylvatica) kapta, itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár. A magas csúcsoknak és a mély völgyeknek köszönhetően a nyár hűvös, ideális terep egy hátizsákos vándortúrára.
A Bükki Vándortúra különös helyet foglal el szívünkben, hiszen minden itt kezdődött 2014-ben. 4 éven keresztül jártuk a Bükköt, és új utakra vágytunk, és talán ti is. Ez nem azt jelenti, hogy nem gondolunk nosztalgiával a hűs Hór-völgyi szakaszra, az eső után csak sárcsúzdaként emlegetett Upponyi lejtőre, vagy az izzasztó Ódor-vári emelkedőre. Terveink szerint 2024-ben újra visszatérünk a hűs völgyekbe egy forró augusztusi héten. Addig is nézzétek meg, hogy milyen volt a Bükki Vándortúra!
